A tekintélyes Taylor & Francis gondozásában jelenik meg Pap András László könyve a faj, etnicitás és nemzetiség jogi operacionalizálásának kérdéséről. Az angol nyelvű munka interdiszciplináris, összehasonlító jogi kutatás eredményeit foglalja össze; azt mutatja be, a jog miként alkot, alakít és tart fenn etnorassziális kategóriákat az egyes állami és nemzetközi rezsimek keretein belül.

Pap András László, az ELTE GTK egyetemi tanára, a HUN-REN Jogtudományi Intézet kutatója új könyvében azt vizsgálja, hogy a jog miként képes önálló technológiai és eszközrendszerként konceptualizálni az identitás kollektív dimenzióit. Hangsúlyozza: bár az identitáspolitika diskurzusai az elmúlt évtizedekben meghatározóvá váltak, a jogi operacionalizálás gyakorlatai ennél jóval rétegzettebbek, különösen napjainkban, amikor a mesterséges intelligencia és a biogenetikai kutatások új lendületet adtak a kategorizálás „rebiologizálásának”.

A könyv három nagy részből áll: az első rész a jogelméleti alapokat tárgyalja, bemutatja az etnikai és faji hovatartozás jogi operacionalizálását és intézményesítését. A második rész az etnorassziális kategorizálás belső ellentmondásait és paradoxonjait elemzi, különös tekintettel a „rebiologizálás” tendenciáira. A harmadik rész empirikus esettanulmányokat tartalmaz a zsidó, roma, őslakos, dalit és albínó közösségek jogi elismeréséről és kategorizálási dilemmáiról, számos kontinens különböző joghatóságaiban. 

A szerző bemutatja,

hogyan korlátozzák a jogi konstrukciók az identitás szabad választásának jogát,

és milyen normatív dilemmák merülnek fel, amikor az állam vagy más szereplők meghatározzák, ki lehet egy csoport tagja. Kiemelten tárgyalja az érdem, a társadalmi elismerés és a történelmi sorshatások szerepét a kategóriák létrehozásában, továbbá a fogalmi önkény és a rendszerszintű ellentmondások kérdését.

Módszertana a jogösszehasonlításon alapul, de a szerző nem ragad le a formális jogi szabályozások szintjén. A nemzetközi és alkotmányjogi kereteken belül értelmezi az etnicitás politikai és társadalmi kontextusát is, így olyan interdiszciplináris nézőpontot kínál, amely hasznos lehet nemcsak a jogászok, hanem a politikatudomány, szociológia, antropológia és történettudomány képviselői számára is. A szerző egyúttal hozzájárul az identitáskategóriák újraértelmezéséhez a kortárs társadalomtudományi gondolkodásban is, anélkül, hogy egyetlen modell kizárólagosságát hirdetné.

A könyv egyszerre kínál elméleti reflexiót és empirikus megalapozottságot, normatív igényt és kritikai elemzést. Megjelenése várhatóan jelentősen hozzájárul majd a kisebbségi jogok, az identitáspolitika és az állami kategóriagyártás működésének nemzetközi diskurzusaihoz.

Az elektronikus változat idén szeptemberben, a nyomtatott kiadás 2026-ban lesz elérhető.

További részletek a könyvről az ELTE GTK oldalán