A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) november 5-i rendezvényén úttörő kutatásokkal, vállalati-akadémiai együttműködésekkel és gondolatébresztő beszélgetésekkel várták az érdeklődőket.
A TINLAB kutatás-fejlesztési együttműködés az ELTE vezetésével, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a HÁRFA Alapítvány részvételével 2020 őszén indult azért, hogy a társadalmi innováció eszközeivel fejlessze a közösségi, piaci és állami rendszerek problémamegoldó képességét, valamint támogassa a tudás és gyakorlat közötti átjárhatóságot. Az elmúlt években egyedülálló szellemi, tudományos és kapcsolati tőkét épített – ebből adott ízelítőt nyolc kutatási pitch, három dialógus és egy panelbeszélgetés az ELTE innovációs Napok 2025 rendezvényen.
Hol tart ma a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma, és milyen szerepet játszanak a terület fejlesztésében az egyetemek? A nyitó panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elmúlt öt évben jelentős fejlődésen ment keresztül a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma, amely ma már sokszínű és erős partneri hálózattal működik. Tüskéné Arnóczi Rozália (Kulturális és Innovációs Minisztérium) kiemelte, hogy egyre nagyobb szükség van a társadalmi innovációval kapcsolatos tudás és kapacitások fejlesztésére, valamint az innovációról szóló közgondolkodás folyamatos erősítésére. A TINLAB ebben agytrösztként kulcsszerepet játszik az innovátorok támogatásával és a kapcsolatok építésével.
Juhász Adriána (Encs alpolgármestere, társadalmi innovációs mentor) a helyi fejlesztések és közösségépítő kezdeményezések fontosságát hangsúlyozta, amelyek gyakran tudatosan vagy tudattalanul is valódi társadalmi innovációs folyamatokat indítanak el. Szalay Orsolya (ERSTE Social Banking) elmondta, hogy 2017 óta támogatják a társadalmi vállalkozásokat, és láthatóan nő azoknak a vállalati döntéseknek a száma, amelyek nemcsak profitot, hanem közösségi értéket is teremtenek. Németh Mónika (Grants Europe Consulting) a kapcsolódó uniós keretprogramokra utalva rámutatott, hogy az önkormányzatok és közintézmények kulcsszerepet töltenek be a társadalmi innovációk katalizálásában. Szerinte a siker alapja a szereplők közötti folyamatos tudásmegosztás, együttműködés és bizalom.
A TINLAB fontos célkitűzése, hogy az egyetemi tudás nem maradjon az intézmények falai között, hanem valós közösségi, gazdasági és környezeti problémák megoldásában hasznosuljon. A Labor kutatásai az elmúlt években számos konkrét innovációhoz járultak hozzá, a szakmai napon ezek közül is bemutattak néhányat.
- A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV) tesztbatéria fejlesztése a tanulási nehézségek korai felismerését szolgálja, és így hatékony fejlesztési lehetőségeket nyújt (Svraka Bernadett, ELTE TÓK)
- A Techtaptance projektben (Csizmady Adrienne, ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont) azzal foglalkoznak, hogy miként fogadják el a magyar társadalom különböző csoportjai a technológiai újdonságokat, hogyan viszonyulnak a telemedicina vagy éppen a laboratóriumi húsok fogyasztásához: az innovációk sikerét ugyanis nemcsak a technológiai, hanem a társadalmi tényezők is meghatározzák.
- Katona Eszter és Szeitl Blanka (ELTE TáTK) projektjének célja, hogy feltárja és bemutassa azokat a minőségi kritériumokat, amelyek alapján a kutatók eldönthetik egy adatsorról, hogy mennyire megbízható. Az átalakuló technológiai környezetben ugyanis egyre könnyebb adatgyűjtést végezni, de az adatok egyre gyengébb minőségűek.
- Az IKT-alapú eszköz- és tudásfejlesztés egy adaptív online diagnosztikai rendszer fejlesztését célozza. Az interdiszciplináris projekt során méltányos oktatási környezet jön létre, amellyel a tanulási hátrányok minimalizálhatók, és amely lehetővé teszi a diákok számára az önálló és kooperatív tanulást. Kálózi-Szabó Csilla (ELTE BGGYK) kutatócsoportja nemrégiben a brüsszeli Társadalmi Innovációs Fórumon is bemutatta a projektet.
- A Pannon Egyetemen, Cserháti Gabriella vezetésével zajló kompetenciatükör-program elsődleges célja egy olyan kompetencia-térkép kialakítása a gazdaságtudományi területen végzettek számára, amely a szakmai gyakorlaton lévő hallgatók, a pályakezdők és leendő foglalkoztatóik számára átláthatóvá teszi, hogy a képzési program milyen kompetenciák fejlesztéséhez járult hozzá.
- Az ELTE BTK-n működő METAID kutatócsoport munkáját Bajzáth Tímea Borbála mutatta be: az online fórumokon, önsegítő csoportokban megjelenő metaforikus szerkezetek kutatása segíthet időben felismerni a komoly öngyilkossági szándékot.
- A Miskolci Egyetem (Czékmann Zsolt) a vadon élő állatok belterületi megjelenésének társadalmi és hatósági szempontjait feltérképezve egyedülálló javaslatcsomagot mutatott be.
A rendezvény záró blokkjában a TINLAB sikeres egyetemi-vállalati kapcsolódásai mutatkoztak be.
- 2025 januárjában indult az Edisonplatform by Bridge Budapest és a TINLAB –együttműködése, amelynek célja az volt, hogy az ELTE társadalmi hatásméréshez kapcsolódó módszertanát a gyakorlatban is kipróbálják. Az „Iránytűt adunk a szülőknek a 21.század kihívásaihoz” mottójú szervezet elsőként vállalkozott arra, hogy teszteli a módszertant: a munkához azóta további négy szervezet is csatlakozott. Az inspiráló és sikeres együttműködésről Kaderják Anita kutatócsoport-vezető és Szerémi Nóra közösségi menedzser számolt be.
- A Szemléletformálással az inkluzív munkahelyekért program bizonyította, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos attitűdök pozitívan befolyásolhatók. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar participatív szemléletformáló programja néhány hónapja az E-on Magyarország képzési portfóliójának része lett. A kutatók és tapasztalati szakértők (fogyatékossággal élő oktatók, kutatók) bevonásával zajló egyedülálló folyamatról Perlusz Andrea kutatócsoport-vezető és Kemény Péter integrációs szakértő osztotta meg tapasztalatait.
- A Digitális Intelligencia Profil projekt központi célja egy digitális intelligencia mérőskála kifejlesztése volt. A Pannon Egyetem mérőskálájának első nagymintás vállalati felmérése lezajlott a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Ipakamara tagvállalatainak körében, közel 200 vállalkozó részvételével. A hazai versenyképességet és a vállalatok digitális fejlesztését célzó programot Obermayer Nóra kutatócsoport-vezető és Simon Attila elnök mutatta be.
