Az ELTE Egyetemi Találmányi Testülete 2022-ben Kardos József és Molnár Tamás kutatását találta az év legkiemelkedőbb egyetemi fejlesztésének.

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével.

A szívdobbanások számlálására építő, sokat vitatott Schandry-teszt használati módjára és az eredmények értelmezésére tesznek javaslatokat a PPK kutatói.

Az ELTE Biológiai Intézet kutatói eddig keveset vizsgált agyi idegpályák és molekulák szerepét írták le új tanulmányukban.

Kovács Ilona kutatótársaival több mint 2000 résztvevőből álló mintán gyűjtött adatokat a fantázia élénkségének vizsgálatához különböző korcsoportoknál.

Egyetemünkről 42 projekt szerepel a nyertesek listáján több mint 1,5 milliárd forintos támogatási összeggel, ez az országos támogatás 12%-a.

Ökördi Réka és Molnár Gyöngyvér játékalapú intervenciós programja eredményesnek bizonyult a kisiskolások matematikai felzárkóztatásában.

Az ELTE és az ATK kutatói közeli távérzékelés segítségével térben modellező térképet készítettek a talajpótlás mértékének tervezéséhez.

Az ELTE professzorának kutatásait 270 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kiválósági programja.

Új kutatásukban Aranyi Gábor és munkatársai a személyes jelenlétet nélkülöző online konzultációk hatásosságát és előnyeit igazolták.

Az ELTE kutatói nagyszabású nemzetközi archeogenetikai program keretében vizsgálták a "déli ív" népességtörténeti összefüggéseit.

Biofizikusok az ELTE-n fejlesztett, teljes genomszekvenciák elemzésére képes számítógépes modellek segítségével térképezték fel a két csoport fejlődését.