Sikerrel zárult a SciFiMed projekt, amely az immunrendszer működésének mélyebb megértését és a személyre szabott gyógyászat fejlesztését tűzte ki célul. A nemzetközi konzorcium, benne az ELTE Immunológiai Tanszék kutatóival, négy és fél éven át dolgozott azon, hogy új diagnosztikai módszerekkel és innovatív tesztekkel közelebb hozza a jövő orvostudományát a mindennapi klinikai gyakorlathoz.
Az Európai Unió által finanszírozott SciFiMed („Screening for Inflammation to enable personalized medicine”) projekt célja az emberi immunrendszer működésének, különösen a H-faktor fehérjecsalád szerepének jobb megértése volt. Az interdiszciplináris projektben Diana Pauly marburgi humánbiológus vezetésével nyolc európai partner dolgozott együtt új kísérleti módszerek és esszék kidolgozásán. Ezek között szerepel négy, antitest alapú kimutatási esszé (ELISA), amelyek segítségével egyes fehérjék mérhetők vérmintákból egyes vese- és szembetegségek, COVID-19, delírium és egyebek esetében. A kutatók kidolgoztak egy multiplex elven alapuló, akár később közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztet, valamint egy innovatív, liposzómákon alapuló tesztet a komplementrendszer aktivitásának meghatározására. A projekt
új ismereteket is eredményezett a fehérjecsalád molekuláris kölcsönhatásairól,
amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek. Az Európai Bizottság összesen mintegy 3,6 millió euróval támogatta a projektet.
„A SciFiMed projekt kiváló példa arra, miként kapcsolódhatnak össze és erősíthetik egymást a különböző területek alapkutatási eredményei – mondta Gert Bange, a Philipps-Universität Marburg kutatásért felelős alelnöke. – Az ilyen projektek nemcsak az európai tudományos együttműködést erősítik, hanem konkrét lendületet adnak a jövő orvostudományának.”
Nagy vízió: széleskörű diagnosztika közvetlenül a betegágy mellett
A SciFiMed projekt ambiciózus neve nem csupán egy szójáték a „science fiction” kifejezéssel, hanem egy nagy vízió is: olyan multifunkcionális bioszenzor kifejlesztése, amely
hét immunfehérje mennyiségi és funkcionális elemzését teszi lehetővé
közvetlenül a betegágy mellett. Bár ez a szenzor még jövőbeli cél, a projekt megteremtette ennek alapjait – új tesztekkel, jobb kimutatási módszerekkel és a biológiai folyamatok mélyebb megértésével. Különösen kiemelendő a liposzómákon alapuló komplementteszt, amely állati sejteken alapuló hagyományos módszereket válthat ki a közeljövőben, és a természetes immunválaszt imitálja kémcsőben. „A projekt piacorientált megközelítése és interdiszciplináris jellege jól példázza, milyen gyorsan vezethet eredményre a transzlációs kutatás, ha az analitikai kémia, biológia, orvostudomány és ipar együttműködik” – magyarázta Diana Pauly.
Partnerek és jövőbeli perspektívák
A projekt koordinációját a Philipps-Universität Marburg vezette, amely a kommunikáció mellett jelentős mértékben hozzájárult az alapkutatáshoz és a klinikai tanulmányokhoz is. Fontos további eredményeket nyújtott a Regensburgi Egyetem (liposzóma-tesztek), a Madridi Egyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (standard fehérjék, klinikai tanulmányok), a Groningeni Egyetemi Orvosi Központ (mintatesztelés), valamint a Hycult, Microcoat GmbH és Sanquin vállalatok, amelyek az ELISA fejlesztését, antitestgyártást és piacképes gyorsteszteket végezték.
A jövőben a partnerek további közös projektekben kívánják folytatni együttműködésüket, például a kidolgozott tesztek validálására vagy az újonnan azonosított interakciós partnerek terápiás felhasználására fókuszálva. „A SciFiMed egy
jó példa arra, hogyan válhat egy jövőorientált ötletből konkrét innováció,
amely valódi hasznot hozhat majd a személyre szabott gyógyászat számára” – foglalta össze Diana Pauly.
Forrás: ELTE TTK